2011. október 26., szerda

Globális digitális terepmodell Földünkről

Közzétették az amerikai Terra műholdon repülő japán ASTER berendezéssel készült domborzati modellt. Az adatbázis a Föld csaknem teljes felszínének (99%-ának) a magassági adatait tartalmazza, 30 méteres felbontással.

Az adatbázis elérhető Amerikából: https://lpdaac.usgs.gov/
                  Japánból: http://www.ersdac.or.jp/GDEM/E/4.html

2011. október 8., szombat

VARGA ŰRKÖZPONT

Varga Űrközpont...ugródeszka a világegyetembe.

Jerry Lodriguss asztrofotói

Jerry Lodriguss csillagászati felvételeinek honlapja.

Andrew Welsh asztrofotói

Andrew Welsh asztrofotóinak weblapja.

Isti asztrofotói

Saját asztrofotóim blogja,emlékezetes csillagászati jelenségekről.

StarLight Learning

Csillagászati videómegosztó,a videósorozatok lelkes és csinos házikisasszonyával,Casey Dee-vel,aki könnyed stílusban számol be,az űrkutatás,és a csillagászat aktuális eseményeiről.

2011. október 7., péntek

Brian Duke asztrofotói

Brian Duke asztrofotóinak weboldala.

Wolfgang Prompers asztrofotói

Wolfgang Prompers csillagászati fotóinak lelőhelye.

Jay Ballauer csillagászati weblapja

Jay Ballauer csillagászati fényképeinek gyűjteménye.

DeepSkyObjects

Behyar Bakhshandeh nagyon szép csillagászati fotóinak gyűjteménye.

Cherry Mountain Observatory

Cherry Mountain Observatory weblapja.

Chris Hendren weblapja

Chris Hendren csillagászati,és tájképes weblapja.

Marcus Huber csillagászati weblapja

Marcus Huber asztrofotóinak weblapja.

Pat Knoll csillagászati weboldala

Pat Knoll asztrofotóinak weblapja.

Bill Greer csillagászati weblapja

Bill Greer csillagászati rajzainak weblapja.

Griffith Observatory - Griffith Csillagvizsgáló

A Los Angeles-i Griffith Observatory weblapja.

2011. október 6., csütörtök

Lunar Colongitude

Egyszerű kis freeware program,amely az adott időben megadja a holdi terminátor (éjszaka és a nappal elválasztó vonala)
helyzetét,kiszámítja a colongitudo értékét.

2011. október 2., vasárnap

HaloSim3

HaloSim3 freeware program:Légköroptikai jelenségek szimulálásában és szép grafikus megjelenítésében nyújt segítséget megannyi változtatható paraméterrel, valamint a jégkristályok szerkesztésének lehetőségével.

2011. október 1., szombat

Aquarius műhold weblapja

Az Aquarius (SAC-D) amerikai-argentin műhold, ami a világtengerek sótartalmát méri.
A világtengerek sótartalmának mérése segít a globális vízkörzés jobb megértésében, ami kölcsönhatásban áll a Föld éghajlatával, így ennek jobb megismerése segít pontosabban előrejelezni az éghajlat hosszú távú változását, valamint a rövidebb távú jelenségeket, például az El Niñot is. Adatainak segítségével tanulmányozzák a trópusi óceánok feletti csapadék mennyiségének hatását a monszunok kialakulására, a sarki jégtakaró hatását az óceán sótartalmára, a sótartalom évszakos változását, a térbeli eloszlás-változások okait (például az Atlanti-óceán sósabb a többinél), a sótartalom hatását a felszíni és a felszín alatti tengeráramlatokra.
A műhold felbocsátása előtt a sótartalmat mintavételezéssel mérték, de csak kevés és egyenetlen mintát véve. Az Aquarius három éves programja alatt 150 kilométeres felbontásban, 0,2 psu (practical salinity unit: „gyakorlati sótartalom egysége”) pontossággal méri a sótartalmat, a világóceán bármely pontja felett legalább havonta elhaladva, összesen annyi mérést végezve, mint amennyit az utóbbi 125 évben összesen.
A műhold az óceánok sótartalmát három 1,413 GHz-en működő mikrohullámú sugárzásmérővel, a tengerfelszín egyenetlenségét 1,26 GHz-es szkatterométerrel méri.

Masat–1

A MaSat–1 (a Magyar és satellite szavakból képzett szó) az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy 1 kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztik, indítása 2012-ben, több más hold társaságában várható, indiai hordozórakétával.
A CubeSat Projectet a California Polytechnic State University és a San Luis Obispo and Stanford University's Space Systems Development Lab dolgozta ki. Célja, hogy a bekapcsolódó egyetemek 10x10x10x cm méretű, legfeljebb 1 kg tömegű, működő piko-műholdakat fejlesszenek ki. A programhoz már több mint 60 felsőoktatási intézmény csatlakozott.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Diákkörének tagjai 2006-ban, egy BME-konferencián látták meg a würzburgi egyetem által kifejlesztett pikoműholdat, majd 2007-ben, a Lengyel-Magyar űrkutatási konferencián megismerhettek egy lengyel egyetemi fejlesztésű kisműholdat. Ezután fogalmazódott meg bennük, hogy csatlakozzanak a projekthez, és saját fejlesztésű űreszközt hozzanak létre.

WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer)

A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer, angolul Széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold) infravörös csillagászati műhold, melyet a 2009 december 14-én indított a NASA a Medium-class Explorer program keretében. Az égboltfelmérési program célja a teljes égbolt végigfényképezése a 3-25 μm közötti infravörös tartomány négy (3,4, 4,6, 12 és 22 mikrométeres) hullámhosszán, melyből a Hubble űrtávcső épülő utódja, a szintén infravörösben működő James Webb űrtávcső számára állítanak össze katalógust.
A műholdat napszinkron poláris pályára állítják, a pálya síkja a Nap irányával mindig derékszöget zár be, a 40 centiméter átmérőjű távcső pedig a Földdel ellentétes irányba néz (megközelítőleg, amikor a Hold a látómezőbe kerülne, akkor a távcsővel ezt „kikerülik”). Összesen 1,3 millió képet (11 másodpercenként egyet) készített az égboltról (2010 júliusáig), melyek felbontása 1 megapixel (1024×1024 pixel), pixelenként 6 ívmásodperc a közeli, 12 ívmásodperc a közepes infravörösben, látómezeje pedig 47 ívperc. A küldetés hat (esetleg kilenc, ha a hűtéshez felhasznált hidrogén kitart addig) hónapos időtartama alatt az égbolt 99%-át legalább nyolc (az egymást követő keringések során készült, egymást átfedő) felvétellel fedik le. (A pálya jellegéből adódóan ez az égi egyenlítőhöz közelebbi területekre igaz, a pólusokhoz közeledve nő az átfedés mértéke, az égi pólusok pedig minden keringés alkalmával a látómezőbe kerülnek.)
A hagyományos Schmidt-elrendezéssel (melyben egyetlen tükör van, a főtükör) szemben a WISE rendelkezik egy másodlagos, pásztázó tükörrel (scan mirror), melynek feladata a folytonosan mozgó ég elmozdulásának kiküszöbölése. A tükör a képek készítése közben az ég mozgásával ellentétesen elfordul, így a CCD-mátrixra mindig ugyanaz a kép vetül (a két kép készítése közötti időben visszaáll eredeti pozíciójába). A távcsövet és az érzékelőket 15 kilogrammnyi szilárd hidrogén elpárologtatásával hűtik 15 kelvinre, a hűtőanyag fél év utáni elfogyása a küldetés befejezését fogja jelenteni.
A WISE által kapott adatokat rádiós átvitellel naponta négyszer töltik le műholdas közvetítéssel földi állomásra. A képeket számítógépekkel egyesítik, és az adatokból egy atlaszt hoznak létre (ami várhatóan 300 millió infravörös forrást fog tartalmazni), ami az egész éggömböt lefedi és egy listát az összes észlelt objektumról. A program szervezését a Jet Propulsion Laboratory végzi.